Üdvözlök minden Látogatót!

Nem rég határozódott meg bennem a gondolat, hogy blogot írok a kutyázás rögös útjairól. Azzal a célzattal, hogy esetleg mások okulnak belőlünk, vagy épp használják kutyájuk, más kutyájának tanításában. 

Amit Rólunk érdemes tudni, a rendszeres napi mozgatás híveként, igyekszem kellő figyelmet fordítani Jamie fizikai lefárasztására. Általában sétálunk akár a forgalmas városunkban, vagy amit én speciel jobban szeretek a minket körülvevő erdős-mezős pusztában. Ha a séta valamiért nem akar megvalósulni, akkor előkerül a labda, frizbi. Bármi, ami dobható, felvehető, és behozható. :) 

Azonban, tapasztaltam, hogy a fizikai lefárasztás nem elég egy juhászkutya esetében, bár szerintem a kutyák többsége hasonló cipőben jár. Hasznos eszköznek tartom a klikkert, mely nagyban segít bármely trükk, feladat megtanításában. Ennek célja, hogy a kutya agytekervényei beinduljanak, gondolkodjon egy alvással teli nap után.

Iszonyatosan élvezem Jamievel az életet, azt hogy a munka után valami újat csinálhatok, hisz akinek kutyája van, az tudja, egy kutya nem csinál meg valamit kétszer ugyanúgy, nem minden esetben viselkedik ugyanúgy. Így a sok dicséret mellett a pofonokat is kapom szépen sorban. De kinek kellene egy tökéletes kutya, nem igaz? :) 

Remélem eme rövid bevezető után lesz olyan közületek, aki most odamegy a kutyájához, megsimizi, vagy épp rárakja a pórázt és elviszi egy jó nagy sétára. (Én ezt tettem :) )

Jó olvasgatást!

Ivett